jobb a világ

Pszichoterápia és közvetítés

A pszichoterápia a gyógyításnak az a formája, amikor a kezelés beszélgetések, a személyes kapcsolat által történik. A kezelés kezdetén először az elérendő célt fogalmazzuk meg, majd az ehhez szükséges módszereket, a kezelés időtartamát beszéljük meg. A pszichoterápia általában több találkozást jelent, de előfordul egy alkalomból álló tanácsadás is.
Érezhetően növekszik a pszichoterápia iránti társadalmi igény. Ennek oka részben a pszichológiai tudományok fejlődésében és a szakemberek növekvő számában, részben az emberek gondolkodásának megváltozásában gyökerezik.
A pszichológia fejlődésének már a negyedik korszakát éli. A terapeuták bőven tudnak válogatni az elmúlt több, mint 100 év eredményeiből. Az újdonságok hamar eljutnak Magyarországra. Megszűnt a világnézeti merevség is: a pszichoterápia tudományosan megalapozott módszerei az ateista, a mélyen vallásos, vagy a nem keresztény spiritualitást megélő embereknek egyaránt tud segíteni. Természetesen ez függ a terapeuta személyiségétől is.
Másrészt változik a társadalom. A hagyományok ereje csökkent. Az emberek kevésbé fogadják el a szenvedést, mint egy-két emberöltővel ezelőtt. Keresik a megoldásokat. Az élet minősége felértékelődött. A pszichoterápiás rendelőkben a tudatosuló igény és az egyre hatékonyabb szolgáltatás találkozik.
A rendelésemen egyéni, pár – és családterápiát folytatok.
A családterápia általában 2-3 hetente zajló ülésekben történik, alkalmanként másfél óra időtartamban. Általában 3-6 ülésről van szó, de ettől mindkét irányban lehet eltérés.
A családterápia akkor ésszerű választás, ha valamilyen probléma több családtagot érint. Például a gyermekekkel kapcsolatos konfliktusok kezelésében a családterápiának mindig kitüntetett szerepe van. A generációk közötti viták, a felnőtté válás problémái, a szülés utáni depresszió ideális megoldási módja a családterápia.  A krónikus betegségek, például a pánikbetegség, más neurózisok és a depresszió is lehet, hogy csak családterápiával kezelhető sikeresen. Hiszen gyakran ezek hátterében is a család életét kell átgondolni.
Sokan választanák szívesen a családterápiát, de félnek tőle, hogy a többi családtag nem jönne el, vagy saját maguk nem szívesen beszélnének a gondolataikról a családtagjaik előtt. Érdemes alaposan mérlegelni ezeket az akadályokat. Utólag általában kiderül, hogy bizony érdemes volt elvállalni ezeket a nehézségeket. Sokszor maga az a tény, hogy a család nyilvánossága előtt szabadon meg lehet beszélni egy problémát, pozitív változások egész sorát indítja el.
Úgy tűnik, hogy mostanában a párterápia egyre fontosabbá válik. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy egyre többen és egyre hosszabb ideig élnek párkapcsolatban a gyermekek megszületését megelőzően. De gyermekes házaspároknak is lehetnek olyan gondjaik, amik csak a házaspárt érintik. A párterápia során leggyakrabban olyan témákkal foglalkozunk, mint a kapcsolatot fenyegető elmérgesedő viták, az elhidegülés, a hűtlenség, a régi megoldatlan problémák okozta konfliktusok.
A párterápia is 2-3 hetente jelent egy ülést, mely általában másfél óra időtartamú. Néhány, általában kevesebb, mint 10 ülésről van szó.
Saját gyakorlatomban kezelések kicsit több, mint a fele egyéni pszichoterápia. Egy ülés egy óra időtartamú, hetente egyszer kerül rá sor. Az időtartama nagyon változó. Az egy alkalmas tanácsadástól a 100 üléses hosszú pszichoterápiáig terjed. A beteg igénye dönti el a folyamat hosszát.
A pszichológiai kezelés közben mindig az élet legfontosabb kérdéseihez igyekszünk eljutni.
A pszichoterápia nagyon sok egymástól olykor gyökeresen eltérő módszert ismer. A terapeuták általában néhány terápiás módszert használnak. Fontos, hogy a kliens, a terapeuta és az alkalmazott módszer hogyan illik össze?
Az én terápiás szemléletem alapját mostanában a szociális konstruktivizmus adja. Ez elég ijesztően nézhet ki, de nem én adtam neki ezt a nevet. Ahelyett, hogy a részletekbe bonyolódnék, inkább egy kliensemet idézem, aki pontosan fejezte ki ennek a szemléletnek az élményét: „Attól féltem, hogy itt majd olyan tanácsokat fogok kapni, amiket nem tudok megvalósítani. Ehelyett végül is olyanokban állapodtunk meg, amikre részletekben már korábban is gondoltam, csak eddig nem álltak így össze bennem a dolgok.”
A szemléletem másik alapvető része a rendszerszemlélet. Ugyanis nem hiszem, hogy meg lehet valaki életét úgy érteni, hogy ne ismerném a személyes kapcsolatait. Gyakran a tennivalók is ezekre a kapcsolatokra irányulnak, és nincs is tartós megoldás, ha a kapcsolatok nem változnak.
Egyéni terápiában gyakran alkalmazom a hipnoterápiát, a neurolingvisztikus programozás és a viselkedésterápia elemeit.
A pszichológiai kezelés fontos etikai kérdésének tartom azt, hogy a terapeuta milyen mértékben befolyásolja a betege (elterjedt szakkifejezéssel a kliense) döntéseit. E tekintetben az a gyakorlatom, hogy a klienseimmel együtt olyan megoldásokat keresünk, amik az ő világnézetükkel, életkörülményeikkel, személyes kapcsolataikkal, szokásaikkal van összhangban. Mert csak azok a megoldások lesznek tartósak, amik a klienseknek jók, és nem az én ízlésemnek kell megfelelniük. (l. A kliens határai c. előadásunkat.)
Milyen problémák oldhatók meg pszichoterápiával?
A megoldható feladatok egy része hagyományos értelemben vett betegségek gyógyítása, másik részét azonban nem tarthatjuk betegségnek.
Betegségek:
Fóbiás állapotok: legtöbbször a beteg valamilyen rosszulléttől fél, emiatt nem tud szabadon egyedül közlekedni, az ügyeit elintézni. Kísérőre van szüksége.
Hipokondria: a beteg ésszerűtlenül nagy mértékben fél valamilyen betegségtől, emiatt visszatérően orvosi vizsgálatoknak veti alá magát.
Szomatizációs betegség: a betegnek sokféle szervi tünete van, mely jelentős gondot okoz, azonban a szerteágazó orvosi vizsgálatok nem tudják kimutatni a betegség szervi eredetét, vagy amit találnak, az nincs arányban a panaszok súlyosságával.
Pszichoszomatikus problémák: ide olyan többnyire komoly szervi elváltozásokkal járó kórképek tartoznak, amelyek kialakulásában a lelki tényezők fontos szerepet játszhatnak. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, az asztma, a vastagbélgyulladás, ízületi gyulladások bizonyos esetei.
Szenvedélybetegségek: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.
Stresszkeltő élethelyzetek:
Ezeket önmagukban nem tartjuk betegségnek, bár sok szenvedést okozhatnak. A családi élettel, párkapcsolattal járó, vagy munkahelyi problémák okozta stresszre gondolok. Ezen a területen is igaz, hogy hatékonyabban tudják azok az emberek korrigálni kapcsolataikat, akik a konfliktusok korai időszakában vesznek igénybe konzultációt mint azok, akik már a család szétesése szélére sodródtak.

Linkek partnereinktől