Dr. Bojti István orvos, pszichoterapeuta | Kategória: Egyéb

Valaki alulválasztott

Egy férfi megismerkedett egy ukrán nővel, aki 18 évvel fiatalabb tőle. Kicsit ugyan töri a magyart, de mégis jól megértik egymást, egymásba szerettek, már házasságot terveznek. Csinos, kedves, házias. A hölgy elfogadja azt is, hogy a férfinak az előző házasságából már van egy 4 éves gyermeke. Csak a férfi szülei húzzák kicsit az orrukat, hogy az ara külföldi, és szinte semmi pénze sincsen, mivel igen szegény családból származik. Úgy érzik, hogy a fiúk egy kicsit alulválasztott. Bizony, ez logikus: a hölgy itthon idegen, idegen a kiejtése, nem hoz pénzt a házasságba, sőt, Magyarországon még ismerősei sincsenek. A férfi viszont vállalkozik, és az átlagtól jobb módban él. A férfi tényleg alulválasztott. A nő 18 évvel fiatalabb. Fiatal éveit fogja a férjével élni, aki a saját hasonlóan fiatal éveit más nőnek adta. A férfi már majd kezd betegeskedni, amikor a felesége még élete teljében lesz. A nő alulválasztott. A férfi életének egy része a most 4 éves gyermekét illeti meg. A férfi életének erről a részéről az új asszonynak és a leendő közös gyermekeiknek le kell mondaniuk. A nő alulválasztott. A nő csinos. A férfi pocakosodik. Ki választott alul? Ízlés kérdése. A nő akcentussal beszél, a munkaerőpiacon ez hátrányt jelent. Ezzel hosszú távon kell számolni. A férfi alulválasztott. Vajon meg fog-e valamelyikőjük hamarosan betegedni? Vagy éri-e baleset? Az egészségesen maradó fél alulválaszott. Vajon melyikőjük fogja jobban szeretni a másikat? Ki lesz hűséges és ki hűtlen? A jobban szerető hűséges alulválasztott. Elég már lassan, hanem akkor most ki választ alul? Ki tudja erre a választ? Aki a jövőbe lát....

A terápiás üléseken szoktam a következő kérdéseket hallani: Nőktől: Vajon én kellek a páromnak, vagy csak a szex? Vajon engem szeret, vagy csak a gyerekek miatt van velem? Vajon tényleg rám van szüksége, vagy csak egy bejárónőre? Férfiaktól: Vajon én kellek neki, vagy csak a pénzem? Vajon tényleg szeret, vagy egyszerűen csak férjhez akart már menni? Vajon tényleg szeret, vagy csak szüksége volt egy pasira? Micsoda kérdések! Hát persze, hogy mindent szeretnénk egyszerre! Így a normális. Mindenki olyan párt keres, aki szereti őt, a gyermekeiket, biztonságos családot alkothatnak együtt, akivel örömet nyújt a szex, elegendő pénzt tudnak keresni, gondoskodik róla, meleg otthonnal várja, közös barátaik lehetnek, azaz büszke lehet rá. Én is elgondolkoztam, hogy a gyümölcslevesben vajon a fahéjat szeretem, vagy a...

Hazudott a lány az anyjának. Letagadta, hogy barátja van, sőt már együtt is aludtak. Attól tartott, hogy az anyja tiltani fogja, mert a fiú 10 évvel idősebb. A lánynak komoly lelkiismeretfurdalása volt a hazugság miatt, és okkal. Anya nagy áldozatok árán egyedül nevelte fel. Mindig csak a jót akarta neki. Megtanította a kemény munkára, a takarékosságra, a mások iránti jóakaratra, a becsületességre és – az őszinteségre. A lány most úgy érezte, hogy becsapta az anyját. Mert a hazugság egy erkölcsi kérdés. Az az igazság, hogy Anya ugyan mindig a legjobbat akarja a lányának, de a lánya már rájött, hogy Anya elvárásainak néha lehetetlenség megfelelni. Például a főiskola választása miatt évekig orrolt rá, mert ő orvost szeretett volna a lányából. Vagy korábbi barátjára gondolt, akivel végső soron anyja miatt szakított. Most is félt az anyjától, hogy az új barátját is el fogja űzni. A hazugság ugyanis anya és lánya viszonyáról is szól. A hazugság tehát egy kapcsolati kérdés. A fiú csodálatos. Mintha már a megszületésük előtt is egymáshoz tartoztak volna. Soha nem érezte még azt a melegséget és biztonságot, amit most megkapott. A saját nőiessége a férfi mellett kivirágzott. Mióta együtt voltak „galambok szálltak a verebekhez”. Nem tudta az életét a fiú nélkül elképzelni. A hazugság létkérdés volt számára. Na, most ebbe jól belebonyolódtunk! Eszerint tehát a hazugság erkölcsi kérdés, kapcsolati kérdés, létkérdés, és még ki tudja milyen más kérdés. Az egyik pont ellenkező irányba vezet, mint a másik. Hogy lehet itt kiigazodni? Nem lenne sokkal egyszerűbb, ha csak erkölcsi kérdés lenne? És még hányszor fordul elő hasonló dilemma az életben? Vajon hány egymásnak ellentmondó kérdést kell latolgatnunk, amikor egy-egy nagy döntésünket meghozzuk? Ki segít? Ez az! Ez a különbség a tulipán és az ember között. A tulipán egyszerűen csak szép. Kinyílik, elhervad, teszi a dolgát. Mindig ugyanazt, mindig ugyanúgy. Nem kell kockáztatnia és felelősséget vállalnia. Mert ez csak az ember lét...